2013. július 26-án nagy részvét mellett temették el  Stekli Gyulát, a Magyar Ulti Szövetség alelnökét. A gyászszertartáson Rehó Lajos  a Szövetség nevében búcsúztatta kitűnő ultis társunkat.

A halál az élet törvénye, s ezért nincs helye a lélek háborgásának. Mégis megtört szívvel, a veszteség mértékének pontos tudatában állunk itt Stekli Gyula koporsójánál. Tudjuk, kit, és tudjuk, mit veszítettünk el, hogy már nem lehetsz közöttünk.

Ezért is lehet bennünk kettős érzés. Gyűlöljük a sorsot, amiért elvett téged, és mégis köszönettel tartozunk ennek a kegyetlen sorsnak, mert megajándékozott veled, barátaid lehettünk, társaid voltunk.

A magyar ultis társadalom sokat köszönhet neked, mert egyik alapítója voltál a Magyar Ulti Szövetségnek. Kezdetektől alelnökként segítetted a Szövetség munkáját.  Mindenki szeretett és tisztelt. Felfoghatatlan, hogyan ragadhat el a halál egy ilyen csodálatos embert.  Biztos nem lesz olyan ultis verseny a jövőben, hogy ne gondolnánk rád, mert nem csak szeretteidnek, de nekünk is nagyon fogsz hiányozni. Mert csak az hal meg, akit elfelejtenek.

Többszörös országos bajnok voltál, tavaly az év játékosa, és a verseny ulti történetében eleddig a legtöbb Élő-pontot te szerezted. Gyula, nézz körbe, és láthatod, hogy utolsó földi utadra milyen sokan elkísérünk. Remélem, ez egy kicsi gyógyír szeretteidnek, mert látják, hogy oly sok embernek voltál fontos.  Mindenki szeretett és tisztelt.

Pedig nem voltál a mai értelemben vett igazi diplomata, aki mindig a pillanatnyi érdeke szerint csavarja a szót. A mindenkori véleményedet kertelés, mellébeszélés nélkül kimondtad. Pedig a mai világban ez szokatlan, de te mindig ilyen voltál.  Őszinte, tiszta emberként maradsz meg mindenki emlékezetében.

Sajnos, már csak felülről nézhetsz minket, de onnan is velünk van megnyerő egyéniséged, és az az életszeretet, tűz, ami benned égett. Lelki szemeinkkel látni fogjuk, hogy ott fent is szeretni fognak.

Családod gyászában fájdalommal osztozunk, Isten nyugosztaljon, Gyula!