Helyszín: Soltvadkert Bocskai u. 21. Rózsakert étterem
Időpont: 2015. május 23. 10 óra
Költség: ebéd 2000Ft
Díjazás: MUOE biztosítja a serlegeket az első hat versenyzőnek.
Jelentkezés: Solti István tel: 06 20 3605764
Kegyes a sors hozzánk,mert ultizhatunk egy 90 éves ízig- vérig becsületes, jó humorú, magyar emberrel.
Közel 70 évet élt boldog,dolgos házasságban szeretett feleségével, aki tavaly hagyta itt őt örökre.
Az ulti és ultis barátai, leginkább a Solti Pista, tartották benne a lelket, segítve enyhíteni a már sosem szűnő fájdalmat és hiányt.
Kevés olyan egyesület van a világon mely elmondhatja, hogy van 90 éves aktív tagja. Annyira aktív, hogy pár hete a szombati budapesti verseny előtt pénteken motorozott(!) és elesett.
Azt hitték többen, hogy nem fog tudni felállni. Felállt,és másnap ott volt a versenyen.
Gyertek velünk minél többen, köszöntsük idős barátunkat. Biztos vagyok benne, hogy az öröm könnyeit fogjuk látni naptól cserzett, ráncos arcán legördülni.
Kedves Misikém!
Nagyon szépen köszönöm kedves-őszinte-és nagyon igaz írásod!
Nem tagadom,hogy most folyik a könnyem! De a miértje,szinte leírhatatlan!
Én aki szinte mindent tudok róla,hisz sok-sok éves barátságunk,hosszú utaink kapcsán mindent elmesélt nekem olykor gyötrelmes életéről!De ennek 1 %-a is több 100 oldal lenne! Amikor életének olyan időszakához ért,mindég elsírta magát,és olyankor én sem tudtam visszatartani könnyeim!Iszonyat! Már 2 pici gyermeke volt,mikor elhurcolták -állandóan üldözték- ,és mikor
végre hazatért,nem igazán ismert rá gyermekeire,ők se rá,de egyik mégis hangosan azt kiabálta,hogy APA-APA! -Mert Drága Felesége mindég Apát emlegette nekik-! A rengeteg szenvedéseit mind-mind elmondta,de ezt többször is!Ekkor mindég sírt,én meg vele! Nem volt már egy hónap se hátra -már nagyon várták ezt a napot-,hogy ünnepeljék a 70 éves Gyémánt lakzit! Ekkor azon a hajnalon -mint annyi-annyi máskor is- megcsörrent a telefonom,és a vonal végén síró hangot hallottam! Azonnal nagyon rosszra gondoltam!És amikor nagyon nehezen kimondta,hogy mi történt,már együtt sírtunk! Csak kiakart menni a dolgára,majd összeesett,és elment! Isten megadta nekem azt,hogy előtte még 2 nappal ott voltam náluk,és ennyit még soha nem mesélt nekem,mint akkor!Szinte az egész életüket elmesélte! Talán csak az volt a legmegdöbbentőbb,mikor kihangsúlyozta azt,hogy Pistikám nagyon vigyázz a Papára,mert naponta csak azt mondja,ha te nem lennél,ő már nem élne!Talán mégis tudatosan készült a halálra? Azt már sokat elmondta nekem,hogy Papa végtelen jó ember,de ulti nélkül nem tud élni,de már mindenki elhagyta,és te felkaroltad! Ezért nem csak Bélabá, ha nem ő is nagyon szeretett -képes volt percekig ölelgetni,puszilgatni-, hogy imádott férjét -aki már 78 éve ultizik- felkaroltam!Drága Matildkám! Ígérem neked azt -remélem meghallod ott fent- hogy én még élek soha nem engedem el a kezét!Most is ŐT fogjuk Tisztelni!Nyugodjál Békében!Elnézést Még annyit:Valóban ebben a korban már minden nap Isten ajándéka!!! Különösen akkor,amikor Ő -egyedül az Országban- még aktív játékosként keveri a lapokat,és nem is akár milyen színvonalon játsza ezt az „észjátékot”! Drága P Béla Barátom! Szeretném megrendezni neked még a 100-dikat is! Titeket DRÁGA ULTIS társaim meg kérlek,nagyon-nagyon kérlek, hogy tiszteljétek meg Városunkat,és a Drága Bélánkat!Tisztelettel:soltipisti!